Neko

Az Akatsukisok elkölöltöznek,
saját házuk lesz. Lássuk
ki hol fog lakni.

  Újabb fantasztikus ötlettel állt elő az Akatsuki. Túl sokan vagyunk, túl kicsi a búvóhely, a tagoknak menniük kell, mindenki vegyen vagy építsen magának házat. Ennek nagyon megörültem, de az örömöm nem sokáig tartott, kiderült, hogy Kakuzuval kell laknom. Azt gondoltam ennél roszabb már nem lehet, de tévedtem. Kedves édesapám házat akart vásárolni, arra hivatkozva, hogyha épít egyet az sokkal drágább. Így elindultunk lakást nézni. Nem mondom van izlése, minél olcsóbb annál romosabb és több benne a csótány. Nekem hamar elegem lett a lakás keresésből, így elmentem megnézni, hogy a többi tag milyen otthont talált magának.
 Deidara egy Farmot vásárolt, hatalmasnagy telekkel. Biztosan Jancsi miatt. Éppen az istálló körül foglalatoskodott amikor megláttam.
- Üdv Senpai! - köszöntem neki.
- Szia Arisa. Meguntad a lakásnézést?
- Meg. - válaszoltam rosszkedvűen. - Minél olcsóbb annál romosabb.
- Igyunk meg egy teát. - Invitált a házba Deidara.
Amikor beléptünk a házba, kissé meghökkentem. Az előszoba kicsi volt, nem volt benne csak egy kicsi szekrény egy tükör és egy fogas. A  falakat hímzett fali terítők díszítették.
- Senpai, ezeket te csináltad? - kérdeztem.
- Ezeket a nagymamám csinálta, engem is megtanított hímezni, de azokat a műveket nem teszem ki. - felelte vidáman.
A konyhába érve ismételten meghökkentem. Itt kicsi falitányérok voltak mindenütt a falakon az asztalt csipketerítő takarta. Deidara azonnal teakészítéshez látott és elővett egy régi vízforraló edényt és megtöltötte, majd a tűzhelyre tette, utánna a teáskészletet tette az asztalra. Nagyon réginek és giccsesnek látszott. Számára ez a művészet, próbáltam logikusan gondolkodni. Miután megittam a teámat tovább álltam. A következő helyszín Zetsu háza.. vagyis üvegháza vagy micsoda. Szép nagy, tele van trópusi virágokkal, a konyha egy nagy medence  ( gondolom növényi tápsó van benne ). Fuyuki mostmár valóban olyan mint zetsu, megtanult menni, és nem marad meg egyhelyben.
- Nagyon szép házad van Zetsu-san!- dícsértem.
- Köszönöm szépen. Fuyuki! Ne szaladgálj már annyit, egy percre igazán gyökeret ereszthetnél! - ripakodott rá a fiára.
- Rendben - felelte és felmászott egy nagy virágcserépre. Csak nem az a szobája? Lehetséges.
 Elköszöntem Zetsutól és Itachihoz mentem. Állítólag vett egy kastélyt nagyon olcsón. Elfogott a kiváncsiság, milyen is lehet az az "olcsókastély ". Az út nem tartott sokáig, Itachi nem lakott messze Zetsutól. Amikor odaértem nagy meglepetés fogadott. Ott nem egy kastély volt hanem egy pince. Bekopogtam a pince lejáratánál, Itachi nyitott ajtót.
- Hello Arisa. Csak nem a fantasztikusan csodálatos kastélyomat jöttél megnézni?
- De. - válaszoltam a nevetésemet folytogatva. - Kívülről nézve is nagyon szép. - hazugság, olyan volt mint egy sírdomb.
- Gyere be.- invitált.- Ő itt a szolgáló Kuzin. - Mutatott rá egy sapkás alakra. Miután a szemem megszokta a sötétséget rájöttem, hogy Kakuzu az.
- Te meg mit keresel itt? - kérdeztem folytott hangon.
- Harmadállás, kell a pénz a házra.. Ha Itachi megtudja kivagyok azonnal kirúg. Tartsd  titokban! -utasított.
Nem tehettem mást, a cél érdekében nem szóltam. Leérve a pincébe felfedeztem, hogy rajtunk kívül van ott még valaki. Egy csaj volt az. Csak nem  Itachi barátnője?
- Ugye milyen tágas és világos? - kérdezte Itachi és elkezdett áradozni a pincéről, vagyis a kastélyról.
A lány szerintem tudta, hogy Itachi rosszul lát, ezért illedelmesen megdícsérte a " házat ".
Pincenézés után Tobihoz mentem. Ő egy ugrálókastélyban lakott. Végülis, telljesen be volt rendezve csak a falak a mennyezet és a padló gumiból volt. Szerintem jobban hasonlított egy gumiszobára mint egy házra, de ha neki jó akkor nekem is.
Kisame egy tóparton lakott, egy óriási Villában, ami zebramintásra volt festve. Belül negyon modern volt, nem lepett meg, hogy minden emeleten van egy egy medence. Az udvar is nagyon szép volt, egy nagyon nagy telek járt a házhoz hatalmas tóval amiben aranyhalak voltak. Amikor odaértem Kisame egy seprűvel a kezében kergette el a tó környékéről a macskákat, mert nem akarta, hogy kiegyék a halakat.
- Hogy vagy Kisame?
- Köszönöm kérdésed Arisa, jól vagyok. Kébzeld, híres lettem! A helyi emberek úgy emlegetnek engem hogy " a Locknessi szörny " ! Hát nem fantasztikus? Máris a szívükbe zártak engem!
- Aha, biztos. Nem tudod hol lakik Sasori?
- Úgy hallottam vett egy csini kis mézeskalács házikót valami öreg nyanyától aki kenyeret sütött állandóan. Tudod szegényt elmeintézetbe vitették mert meg akart sütni két gyereket.
- Milyen morbid...
Elindultam Sasorihoz. Rövid sétát kelett csak megtennem. A háza kicsi volt, mézeskalácsból volt cukormáz bevonattal. Milyen édes..
- Senpai! Itthon vagy? - kopogtattam az ajtón/ süteményen.
Nem jött válasz.
Ismét kopogtattam.
Sasori végre ajtót nyitott.
- Üdv Arisa! - köszönt csillogó szemmel. - Gyere be!
- Üdv Senpai!
- Éppen egy új színdarabon dolgozom egy barátommal - Sasori egy fából faragott emberre mutatott - Ő itt Pinokkió.
- Üdv. Köszöntem zavartan.
 A fura fa emberke biccentett.
- Megnézed az új előadást?
- Hát..
- Gyere!
Végig kelett néznem az előadást utánna gyorsan leléptem, nehogy engemis bevegyenek a buliba.
Most Channat és Hidant látogattam meg. Valami nagy és sötét kőházban laktak. Otthonosan volt berendezve, nagyon tetszett. Sokáig időztem náluk, Hidan megmutatta hogy milyen lesz az új kaszája, Channa főzött nekem egy teát.
- Kakuzu még mindig nem talált lakást? - érdeklődött Channa.
- Nem - feletem fanyarul. - Arra gondoltam, hogy majd meghúzom magam egy barátomnál, vagy a városban kiveszek egy kicsi lakást. Nemigazán akarok azzal az elmebeteggel lakni.
- Gondolom. -mondta Channa együttérzően.
Sokáig beszélgettünk majd elbúcsúztam és tovább álltam.
Meg kelett látogatnom Paint, hogy van e valami megbízás. Unom hogy nekem kell tovább vinnem a fejvadász boltot apám helyett. Pain a városba költözött, egy luxusfelhőkarcoló legfelső emeletén választott magának otthont.
- Jóestét főnök.. Van valami megbízás?- az ajtóban ácsorogtam, nem akartam bemenni, az is elég volt amit innen láttam : nagy szennyes kupacok, mosatlan tányérok és poharak.. Hol van ilyenkor a szobaszervíz és a takarító szolgálat?
- Nincs -azzal becsapta az ajtót.
- Neked is viszlát - mormogtam morcosan.
Elmentem Konanhoz. A lakása nekem kissé túlságosan fura. Tele van mindenféle virágokkal, minden fal más színü és és.. egyszerűen nekem  aprócskát giccses. A sok szín kezdte egy idő után nagyon bántani a szememet így elmenekültem onnan.
Végül megkerestem Kakuzut.
- Találtál valami lakást? - kérdeztem követelőző és morcos hangon. Ha rosz választ ad megfolytom.
- Ööö. Igen. - felelte.
- Milyen? 
- Tágas.
- És?
- Van benne két szoba.
- És?
- Mi és? Tudod mennyibe került ez nekem?
- Gondolom...
- Nem, nem tudod! Halálra dolgoztam magam azért, hogy találjak egy luxuslakást, elköltöttem az összes pénzem és te meg csak az ést tudod ismételgetni. Holnap költözünk szedd össze a cuccodat.
- Remek.   

Nos megint Arisától tudunk meg mindent. Végre mindenkinek saját háza van :).